2017 FEBRUÁR – MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, KERTÉSZET és SZŐLÉSZET
2017-03-20 12:06
Az elmúlt év őszén „felnőttkorba” lépett a Szal-Agro Kft. A miskolci cég családi vállalkozásként indult, az ügyvezető Szalai László évtizedes „agrokeres” múltja szinte egyenesen vezetett a mezőgép-kereskedelem irányába. Ma nem csak a családfő, hanem felesége, fia és menye erősíti a vállalkozás munkáját. Figyelmük az évek folyamán a lengyel mezőgépek irányába fordult, igyekeznek több ottani gyártóval felvenni a kapcsoaltot, hogy minél teljesebb legyen a kínálatuk.Napjainkban közel 20 lenygel cég termékét forgalmazzák már.
A Szal-Agrónál siekrként könyvelik el, jogy egy-egy külföldi gyártó hazai megismertetésében komoly szerepet játszanak. – Bíztunk abban, hogy a mezőgazdaság, a gépkereskedelem újjászerveződik – mondta Szalai László. Figyelte, miként működnek a családi vállalkozások ott, ahol ennek már múltja van. Mivel az olasz piacon otthonosan mozgott, felismerte, hogy általában azok a családi cégek sikeresek, ahol a harmadik generáció is megjelenik, ahol tudatosan készülnek a jövőre. – Alulról kezdtünk építkezni, a saját termékkör kialakítása volt az első feladatuk – magyarázta a szakember.
Mint abban az időszakban oly sokan, a bolognai kiállításon próbált partnereket keresni.- Bármerre léptem, magyarokba ütköztem – jegyezte meg az ügyvezető, így a következő évben inkább Lengyelországba, a poznani vásárra utazott. Ott találkoztak az első partnerükkel -akivel kapcsolatuk a mai napig tart -, s a megállapodás után néhány héttel meg is érkezett az első gépszállítmány. Ennek már közel másfél évtizede. Ettől kezdve tudatosan keresték a lengyel kapcsolatokat, hogy új mezőgépgyártók termékeivel bővítsék gépkínálatukat a hazai piacon.
Olyan eszközöket kerestek, melynek a hazai körülmények között jól használhatóak. Nem a legolcsóbb gépeket választották, sokkal fontosabb szempont volt, hogy azok jó ár-érték arányt képviseljenek. Országos kereskedelmi hálozatot építettek ki, kezdetben négy területi képviselővel járták a régiókat, számuk mára hatra bővült. Ezzel egyidőben fogalmazták meg a jelmondatukat: Minőségi lengyel mezőgazdasági gépek! Ez a felirat olvasható azóta kereskedőik autóin.
-Sok gondot jelent, hogy nem csak a minőségi lengyel gépek kerülnek be az országba- mutatott rá a szakember. Ők azonban csak jó minőségű gépeket kínálnak, ilyen például a SaMASZ gyár általuk forgalmazott fűkaszája, amely a csúcsszínvonalat képviseli. Ha olcsóbban nem is adják, de több év garanciát vállalnak rájuk. Az eszközök kiválasztásánál a legfőbb szempont, hogy megbízhatóan dolgozzanak, és kiváló legyen a minőségük. Szeretnének minden munkafolyamatra megfelelő gépet kínálni.
Folyamatosan keresik azokat a piaci réseket, ahol kisebb a túlkínálat. Néhány éve, amikor a szilárd biomassza feldolgozást felvállalták, sok aprítékolót, melléktermék-tüzelésű kazánt értékesítettek, amelyek a mai napig jól működnek. Hasonló módon került előtérbe a komposztálás géprendszere. – Ezek is fontos területei a vállalkozásuknak, de a fő irányt a mezőgazdaság jelenti – nyugtázta Szalai László. A lengyel cégek közül többeknek már kizárólagos forgalmazói.
A talajművelő eszközök széles választéka mellett portfóliójukból a szállítójárműveket, a pótkocsikat emelete ki a szakember, melyekből többféle minőségű és árkategóriájú is megtalálható a kínálatukban. – A kalászos gabona gépesítése sokkal többe kerül, mint a burgonyáé – tette le voksát a szakember, a teljes burgonyás gépsor mellett – az ültetőtől az osztályozóig -mindent be lehet szerezni a lengyelektől. Lengyelországban a bogyósgyümölcs – ribizli, málna, berkenye – termesztésének is komolya hagyományai vannak, ehhez pedig kiváló gépsorokat fejlesztettek, amelyek a magyar viszonyok között is jól alkalmazhatók. Egy öthektáros málnaültetvény gépi betakarításához például elegendő három dolgozó. Ráadásul a gépi betakarítással jobb minőségű a végtermék, mint a kézi szedésnél.
Az alkatrészellátásra, a szervizre kötelezően nagy hangsúlyt helyeznek. Sárbogárdon a közeljövőben nyílik telephelyük, a következő lépésben pedig Kiskunhalas térségben erősítik jelenlétüket. Ezzel is közelebb szeretnének kerülni az ügyfeleikhez.
A magyar vidék a mezőgazdaság gépesítésének következtében egyre kevesebb embert foglalkoztat. Elég csak a hagyományos búza-kukorica-napraforgó-repce vetésszerkezetre gondolni, ahol egy nagyobb gazdaságot néhány szakemberrel lehet működtetni. Ez egyebek között a vidéki munkanélküliség egyik oka.
Az 1998-as indulást követően Szalai László felesége is váltott, a pedagógus pálya helyett a családi vállalkozást választotta, az ügyvitelt irányítja. Mezőgépész fiúk szintén csatlakozott a céghez, s kereskedelmi igazgatóként felel az értékesítésért. Menyük is bekapcsolódott az adminisztratív munkába. – Szeretném megérni, amikor a harmadik generáció is részt vesz a vállalkozásba – vetítette előre jövőképét Szalai László.
írta: Vinicsai Sándor
forrás: MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET
