Meszezés, mészszórás

Tipikus meliorációs, talajjavító beavatkozás az elsavanyodott talajok esetében. Magas kalciumtartalmú talajjavító meszet kijuttatva és talajba dolgozva kedvezően befolyásolható a talaj pH-ja. Miért annyira lényeges ez? Megfelelő pH mellett a talajoldatban jelen lévő szabad alumínium és mangán ionok koncentrációja a normális szinten marad, már nem lesz toxikus, a talaj cserepesedési hajlama csökken.
A talajban lévő mikrobiális flóra és fauna összetétele a pH igen csekély változására is érzékenyen reagál. Ezen élőlények egy részének pH optimuma relatíve szűk, ennek megfelelően a talaj mikrobiális létformái a pH változásra faji összetételük változásával reagálnak. A mineralizáció (a szármaradványok, vagy a szerves trágya tápelemeinek feltáródása, ásványosodása) intenzívebben képes végbemenni, a nitrifikáció előtérbe kerül, nagyobb mértékű ammóniumfelhalmozódás következik be. Közvetlenül a kémhatás változása az egyes tápelemek felvehetőségét is drasztikusan befolyásolja. A talajsavanyodás hatására a nitrogén felvehetősége akár 75%-kal csökkenhet, így savanyú talajon a nitrogén műtrágyázás hatásfoka is lényegesen alacsonyabb.

Az ajánlott gép: a POMOT UPR 7-es gépet itt megtekintheti!

A kijuttatás célját szolgálják a nagy (7–20 m3-es) befogadóképességű tartállyal készülő, nagyméretű kerekekkel és egy, vagy több tengellyel szerelt traktorvontatású pótkocsik, illetve függesztett szórószerkezetek (Metal-Fach, Cynkomet, Pomot, Pom Augustow) vagy tehergépkocsi felépítmények (Pomot). A tartályukba géppel betöltött mészport a szórógépek röpítőtárcsájukkal terítik szét 15–25 m szélességben, vagy csigás szórókerettel felszerelve a szórókeret szélességének (12–24 m) megfelelően juttatják a talajra azt.

A kiadagolt mennyiség, amely akár 18 tonna is lehet hektáronként, rendszerint a V-alakú tartályok végében kialakított súber segítségével szabályozható. A tartályban az anyag mozgatására több műszaki megoldás is létezik, így lehet szalagos, láncos, vagy letolólapos konstrukció. A meszezésre használt gépek jelentős része kombinált, tehát a kijuttatószerkezet szerves- vagy műtrágya kijuttatására is alkalmas önmagában, vagy kisebb módosítással (pl. hátfal átszereléssel).

Az ideális szerkezet kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni. Egyrészt a korábbiakban már említett egyéb felhasználási területeket is szem előtt kell tartani (pl. szervestrágya, vagy műtrágya kijuttatás), de ugyanilyen fontos a szemcseméret kérdése is, nem is beszélve arról, hogy a különböző szemcseméretű alapanyag fajsúlya is nagy mértékben különböző lehet.

Milyen az ideális alapanyag? Az ideális alapanyag 80-200µ (0,08-0,2 mm) szemcseméretű, magas kalcium-karbonát tartalmú (90% feletti).  Azért van szükség ennyire finom, már-már púder finomságú anyagra, mert a szemcsemérettel fordított arányban változik annak aktív (reaktív) felülete. Ennél lényegesen nagyobb szemcseméret esetén a hatásfok radikálisan romlik, illetve a hatás elhúzódik (nem 5-10, hanem akár 100 évekre is). Meghatározó ugyanakkor a mész eredete is, hiszen a granulált formák nagy szemcséjűek is lehetnek, mégis jól oldódnak, míg az ásványi őrlemények kisebb szemcseméret esetén is nehezen mennek oldatba. A CaCO3 szemcsék feltáródásának, oldatba kerülésének sebességét egyébként szemmel követhetjük a pétisó kijuttatás után, hiszen a hatóanyag bevonatát gyakorlatilag CaCO3 alkotja.

A kijuttatott mész különböző mélységben dolgozó talajművelő eszközökkel (ekével, tárcsával, kombinált talajművelőkkel stb.) dolgozható a talajba. Szakmailag itt fontos megjegyezni, hogy a mésznek a kijuttatás és bedolgozás után lefelé vezet csak az útja, a csapadék is mélyebbre mossa azt, ezért bár bedolgozásra szükség van, az csupán sekélyen indokolt. A másik érv a sekély bedolgozás mellett az, hogy nagyobb vastagságú talajszelvény pHjára való effektív hatáshoz óriási mennyiségű meszet kellene kijuttatni, melynek bedolgozása sem kis feladat már.

Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkentek a meszezések, pedig szükség lenne rá. Ennek a legfőbb oka a talajjavító mész drágulása. Korábban kilenc cukorgyár is működött az országban, és ezeknél a cukorgyártás során a fehérítésnél keletkező, melléktermékként jelentkező cukorgyári mésziszap volt használatos, amelyhez a gazdaságok kedvező áron jutottak hozzá és fel is használták azt talajjavításra

A szervestrágyázás jelentősége, hatásai

Az istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. Hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul, a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik.

Mivel az istállótrágya a talaj mikroszervezeteit is táplálja, hatására olyan biológiai viszonyok alakulnak ki, amelyek a talajba juttatott műtrágyák érvényesülését is fokozzák.

Az istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll. A friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná. Ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell. Ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik.

100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg kálit tartalmaz. Az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával. Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a föld talajéletének serkentésében.

Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és a talajba forgatni. Így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak.

Kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni. Kötött talajon egyszerre 3-4 q istállótrágyát szórjunk ki 100 m2-enként, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 1,5-2 q is elegendő.

Az ajánlott gép: a Metal-Fach Taurus 272/2 gépet itt megtekintheti!

A táblázatok adataiból is látható, hogy az alkalmazott tenyésztési, valamint trágyakezelési technológiától függően a keletkezett istállótrágya tápelem-tartalma igen tág határok között változik. Az alkalmazott alomanyag mennyiségétől függően különböző konzisztenciájú istállótrágyával számolhatunk. Kis mennyiségű alom esetén alacsony szárazanyag-tartalmú istállótrágyát kapunk és megnő a csurgaléklé mennyisége. Az ilyen trágya K- és N-tartalma alacsonyabb lesz a helyesen kezelt mélyalmos technológiához képest. A szakirodalomban fellelhető átlagértékeket éppen ezért tájékoztató jelleggel vehetjük csak figyelembe. Az okszerű növénytáplálás megvalósításához nem nélkülözhetjük a szerves trágya (sőt a trágyakezelés szakaszai során keletkező anyag) rendszeres laboratóriumi analízisét sem. Csak a termesztett növényeink igényének, a talajadottságoknak, a rendelkezésre álló szerves trágya beltartalmi paramétereinek és a várható hatásoknak az ismeretében tudjuk optimalizálni a kijuttatandó növényi tápanyagok mennyiségét.

A tápanyagok feltáródását a tápanyagok formája, a kijuttatás időpontja, valamint a termőhelyi adottságok (talajtulajdonságok, klimatikus faktorok) határozzák meg. Közvetlen tápanyag-hatás az ásványi kötésben, valamint a könnyen mineralizálható szerves kötésben tárolt tápelemektől várható. A szerves trágyák tápanyagainak ez a része már a kijuttatás évében rendelkezésre áll (termesztett növényeink tápanyagigényének kielégítéséhez). A szerves trágyákban tárolt tápanyagok másik része a szerves anyagokba beépülve található. Ez a tápanyagmennyiség csak a szerves kötések felbomlása után, döntően mikrobiológiai hatásra alakul át könnyen felvehető formákká. Az átalakulás időigényes folyamat, amely számos tényező befolyása alatt áll. A növények számára hozzáférhető tápanyagmennyiséget a talaj tulajdonságain túl alapvetően a mikrobiális mineralizáció és immobilizáció egymást feltételező, de ellentétes folyamatai szabályozzák. Az átalakulás sebessége nagyban függ a talaj kémhatásától és kötöttségétől. A laza, semleges, vagy gyengén lúgos talajban a bomlás sokkal gyorsabb, mint a savanyú, kötött talajokban. Legnehezebben a trágya cellulóz-, míg legkönnyebben annak lignintartalma bomlik le. Semleges kémhatású talajban az adagolt összes szerves anyag 55%-a már az első évben elbomlik. Ilyen talajokban a negyedik év végére mintegy 70%-os elbomlással számolhatunk. Savanyú talajkörülmények mellett az első évben mindössze 30%-a, és a negyedik év végére is csak mintegy 50%-a bomlik el a talajba dolgozott trágya szerves anyagának.

Az istállótrágya termésnövelő hatása tág határok között mozog. A mérhető hatás első évben a legnagyobb (40–60%). A második és harmadik évben fokozatosan csökken (30–35, illetve 10–12%), majd a negyedik évben kötött talajokon csupán 5–10%-ra tehető. Kedvező körülmények mellett termesztett növényeink az istállótrágyával kivitt összes N mintegy 50%-át is képesek hasznosítani (5. táblázat).

Az istállótrágyázás hatása a talaj humusztartalmára

A talaj szervesanyag-tartalma, valamint humusztartalma szinte az összes gyakorlati talajtulajdonságra hatással van. A talaj szervesanyag-tartalmának mineralizációja során a benne lévő tápanyagok felszabadulnak, a növények számára felvehetővé válnak. A talaj egyéb szerves vegyületei (enzimek, antibiotikumok, vitaminok, hormonok és hormonhatású vegyületek) pedig közvetlenül is hatnak termesztett növényeinkre.

Napjaink intenzív gazdálkodásának következtében talajaink humusztartalmának csökkenését figyelhetjük meg. Az intenzív talajművelés, a talajok rendszeres „bolygatása”, a szántás, a boronálás, a talaj anyagának porhanyítása a különböző talajművelő eszközökkel mind aktiválják az aerob mikrobiális légzési folyamatokat. A fokozott mineralizáció következményeként a talajok humifikált és nem humifikált szerves anyagának mennyisége csökken, romlik a talajszerkezet, csökken termesztett növényeink tápelem-felvevõ képessége. A talajműveléssel járó humuszveszteséget termesztett növényeink talajban visszamaradó gyökértömege, valamint szármaradványai számos esetben nem képesek pótolni.

A talajok humusztartalmának növelésében a szerves trágyák jelentősége kiemelkedő. Az istállótrágya 2/3–3/4 része mineralizálódik, ezzel tápanyagot szolgáltat, 1/3–1/4 része – a nehezen mineralizálható szerves anyag – viszont a talajok humusztartalmát gazdagítja.

Egyes források szerint, amennyiben a vetésszerkezetben a kalászosok dominálnak, úgy a humusztartalom egyensúlyát 8–10 t/ha éves kiadagolt istállótrágya-mennyiséggel biztosíthatjuk. Fenti összefüggések alapján a kapások alá kijuttatandó istállótrágya-mennyiség – annak hasznosulását, valamint tartamhatását is figyelembe véve – 30–40 t/ha nagyságú. Kapásnövény – gabona vetésváltás esetén a humuszegyensúly fenntartásához szükséges éves átlagos istállótrágya-mennyiség magasabb, mintegy 10–12,5 t/ha/év.

A hígtrágyázás hatása a talaj humusztartalmának alakulására elenyésző. A hatás hátterében az áll, hogy a hígtrágya döntő része gyorsan lebontható, szűk C:N arányú szerves vegyületekből áll. A talaj humusztartalmának gyarapítására ezért a hígtrágyát magas C-tartalmú anyagokkal (szalma, növényi szármaradványok stb.) együtt célszerű alkalmazni.

Az istállótrágyázás hatása a talaj mikrobiológiai tevékenységére

Az istállótrágyázás talajéletre kifejtett kedvező hatásai egyfelől a talajlakó mikrobák számára szükséges táplálék biztosításában, másfelől az élettevékenységükhöz szükséges környezeti feltételek optimalizálásában nyilvánulnak meg. Az egészséges talaj makro- és mikroorganizmusok sokaságát tartalmazza a megfelelő működőképességet biztosító arányban és egyensúlyban. A talajok ezen biológiai része csekélynek mondható, mégis tevékenységük nélkül a talajok mezőgazdasági, vagy környezetvédelmi funkciója nem valósulhatna meg (10. táblázat). A humusztartalom növekedésével a mikrobaszám is növekszik. Mezőgazdaságilag művelt körülmények között egy adott talajtípuson mind a mikrobák száma, mind pedig a talajok humusztartalma irányítottan növelhető. A talajbeli élőlények mennyisége és működőképessége tehát szoros kapcsolatban van a talajminőséggel. A mikrobaszám, valamint a növénytermesztési rendszer közötti kapcsolatot a 11. táblázat mutatja be. A táblázat eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdálkodási mód, ezen belül pedig a tápanyagellátás módja jelentős hatással van az adott talaj mikrobapopulációjának alakulására, valamint összetételére.

A vizsgálati eredmények alapján a kijuttatott szerves trágyának a talaj biológiai életére kifejtett kedvező hatására főleg a kiszórást követő évben lehet számítani. Kisebb hatás jelentkezik a kijuttatás évében, valamint a kiszórást követő második évben, míg az utolsó évben tápláló hatással igen, de mikrobiológiai serkentő hatással már nem számolhatunk.

Napjaink „fenntartható” szemléletében egyre nagyobb szerepet kap a különféle mikrobiológiai oltóanyagok mezőgazdasági felhasználása is. A baktériumokat, mikrogombákat, illetve ezeket kombináltan tartalmazó készítmények hatékonysága azonban nagyban függ azok környezeti biotikus, valamint abiotikus stressz tényezőkhöz való adaptációs képességétől, amit közvetve, istállótrágyázással is elősegíthetünk.

Gépajánlat meszezéshez és szervestrágya szóráshoz

A feladathoz megfelelő munkagép kiválasztásánál számos lehetőség áll rendelkezésünkre. A szórószerkezet esetében függőleges, vagy vízszintes csigás, illetve szórótányéros megoldásokról beszélhetünk. A csigák aljában lévő tányérok a kisebb frakciójú szervestrágya elemek kiszórására szolgálnak alapvetően, de mész szórására is használatosak. A kisebb gépeknél gyakoriak a vízszintes, illetve a négy függőleges csigás szóró megoldások, ezeknél a munkaszélesség nem nagyobb vagy nem sokkal nagyobb a gép szélességénél. A nagyobb trágyaszóróknál többnyire két függőleges csigás a szórószerkezet, vagy vízszintes csigás bontóhengert követ szórótárcsa, ezeknél lényegesen nagyobb a munkaszélesség.

Szervestrágya, illetve mész kiszórására képes gépek a Metal-Fach, Metal-tech illetve a Cynkomet szórókocsijai, míg műtrágya és mész kijuttatására alkalmasak a POMOT UPR gépek.

A Metal-Fach Hornet és a Cynkomet N233 modellek kisebb gazdaságok számára kinálhatnak kombinált megoldást a szervestrágya, illetve a mészkijuttatás feladatának elvégzésére.

A Metal-Fach Taurus modellek 10-14 t-s kapacitásúak, azoknál a közepes gazdaságoknál lehetnek igazán előnyösek, ahol a trágyázandó területek a trágyaérlelés helyétől nem esnek túl messzire.

A Metaltech szórókocsik előnye a szervestrágya szórók között az, hogy a kerekek nem a kocsiszekrény alatt helyezkednek el, hanem mellé kerülnek oldalra, így jóval nagyobb átmérőjű kerékkel rendelkeznek, a súlypontjuk viszont mélyebbre helyeződik, így a kerék felfekvő felülete sokkal nagyobb és kevésbé lesz borulékony is a szerkezet. A nedves talajviszonyok között kevésbé hajlamos az elakadásra a Metaltech trágyaszórója a hagyományos szórókhoz képest.

A POMOT UPR gépeket alapvetően műtrágyaszórásra tervezték. Láncos lehordószerkezettel rendelkeznek, amely a repítőtárcsákat látja el egyenletes mennyiségben a szórandó anyaggal, legyen az mész, vagy műtrágya. A lehordóláncok alatt a bányaiparban használatos nagy kopásállóságú és vegyszerálló speciális vastag műanyag lap van.
AZ UPR szórók akár alkalmasak a precíziós gazdálkodásra is Isobus vagy saját vezérléssel.

• Metal-Fach Taurus N272/2,

Tekintse meg a terméket! Kattintson!

• POMOT UPR mész- és műtrágyaszórók

Tekintse meg a terméket! Kattintson!

• CYNMKOMET N-233-as

 

 

 

 

 

 

Tekintse meg a terméket! Kattintson!

• METALTECH RO egytengelyes szervestrágya szórók függőleges szórószerkezettel

Tekintse meg a terméket! Kattintson!

 

Eredeti cikkek : https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2018/09/gepesites/a-melioracios-technologiak-gepei https://balintgazda.hu/aktualis-kert/november/szervestragyazas-mivel-mit-es-hogyan.html https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2007/09/szantofold/az-istallotragyazas-es-helye-a-tapanyag-gazdalkodas-gyakorlataban